Európában a földközi-tengeri szigetek, Írország, Skócia északi része, Izland, Finnország, valamint Skandinávia és Oroszország északi területeinek kivételével mindenhol honos. Kedveli a nagy erdőket és távol tartja magát az emberektől.
Magyarországon rendszeres fészkelő, nem vonuló.
Alfajai:
Picus viridis innominatus,
Picus viridis karelini,
Picus viridis viridis.
A Picus sharpei-t (Saunders, 1872), korábban a zöld küllő alfajának vélték.
Testhossza 32 centiméter, szárnyfesztávolsága 41 centiméter, csőrhossza 4,5 centiméter, nyelvhossza 10 centiméter és a testtömege 180–200 gramm között van. Tollazata a hátán zöldes-sárgás, hasa és begye világos. A Tojó fekete bajszáról ismerhető fel. Mindkét nemnek piros fejfedője van. A fiatal madár arc-, torok- és begytollazata sávozott. Hangja messze csengő, éles, csökkenő hangmagasságú kacagás. Röpte surrogó, erősen hullámvonalas.
Erdei madár, de élelmét a réteken gyűjti. Főként hangyákból és más rovarokból tevődik össze, de táplálkozik
Magvakkal és gyümölcsökkel is. Arra is volt már többször példa, hogy méhkaptárt dúlt szét. A madarak tavasszal párosodnak és felosztják egymás között a szülői teendőket. A zöld küllő 7 Évig is elél.
Egyéves korban lesznek ivarérettek. A költési időszak áprilistól augusztusig tart, ekkor a tojó 5–7 fehér Tojást rak, melyen mindkét szülő kotlik, 17–19 napig. A fiatal madarak 23–28 napos kor között repülnek ki.
(A természet maga a csoda.)
Összes látogatók száma: 381636 Mai látogatók száma: 635
