A fácánra az ivari dimorfizmus jellemző, a kakas színes, a tyúk szürkésbarna tollazatot visel. Az elmúlt időszakban a fácán számos alfaját telepítették, illetve vonták tenyésztésbe Magyarországon. Ezek egymással kereszteződtek, így jött létre az a hibrid, amit ma vadászfácánnak nevezünk.
A vadászfácán küllemben olykor hordozza magán egyik-másik
alfaj domináns jegyeit, tiszta alfaji bélyeget hordozó egyed ritka.
Az alfajok eredeti élőhelye különböző, így asszimilációjuk során is eltérő élőhelyeket részesítenek előnyben. A hibrid vadászfácán, mivel előszeretettel porfürdőzik, szereti a laza, homokos talajokat, legfeljebb 400 méter tengerszint feletti magasságig érzi jól magát, előnyben részesíti a sík enyhén lankás vidékeket. Kedveli a déli kitettségű és sík helyeket, ahol a csapadék kevesebb, alacsony a hóréteg vastagsága sok a napsütés. Optimális élőhelye a változatos fás-cserjés táj. A fácán kötődik a fás vegetációhoz, főként az erdősávokhoz. Jelentős az út, útpadka, árokpart, illetve betakarításkor a tarlók fácáneltartószerepe.
A születésüket követő évben a kakas és a tyúk egyaránt ivarérett. A szaporodási időn kívüli periódust a fácán vegyes ivarú csapatokban tölti. Április közepére a kakasok elfoglalják egyedi territóriumukat, amit a többi kakassal szemben védenek. A territóriumot évről-évre újra használja. A fiatal kakasok vagy megüresedett territóriumot foglalnak el, vagy meg kell küzdenie azért.
A kakasok korának meghatározásánál jó támpontot nyújt a sarkantyú mérete. A territórium nagysága az élőhely és az állománysűrűség függvénye, általában 2-3 hektár. A legjobb territóriumot a
domináns kakasok foglalják el. A fácán háremtartó, azaz poligámia jellemzi. Mindig a tyúkok keresik fel a dürgő kakast, ők választanak párt maguknak. A dürgés a földön történik, mely az alábbi folyamattal írható le: kinyújtózkodás, első szárnycsapás, első hangadás, második szárnycsapás, második hangadás, harmadik szárnycsapás, szárnyverdesés, lelapulás, farktollak szétterjesztése, kiegyenesedés. Domináns kakas hajnaltól naplementéig 250-300 esetben hallatja hangját. A párzást a kakas udvarló viselkedése előzi meg. A dürgés március közepén, a tojásrakás Közép-Európában általában áprilisközepén kezdődik. A tojó választja ki a fészek helyét.
Általában jól fedett, magas növényzetű helyeket részesíti előnyben. A fészek a földbe kapart tenyérnyi mélyedés. A fészekcsésze olykor csupaszon hagyott, általában száraz növényekkel, levelekkel, apró gyökerekkel béleli ki a tyúk. Először az idősebb tyúkok kezdenek tojni, majd a fiatalabbak. A naponkénti tojásrakás általában a déli órákra esik. Évi egyszeri költése van, de az elpusztult fészket a tyúk sarjúfészekkel pótolja, előtte azonban újra párzik. A különböző alfajok tojásszáma más és más.
A vadászfácán átlagosan 12 tojást tojik. A tojások formája az oválistól a rövid oválisig és a rövid hegyes oválisig változik. A tojáshéj sima, tompa fényű, zöldesbarna színű. A kotlás az utolsó tojás lerakása után kezdődik. A tojásokat csak a tyúk üli. A tojások általában a 24. napon kelnek ki. A csibék egyszerre jelennek meg, a tyúk alatt száradnak fel és együtt hagyják el a fészket. A napos csibék mozgáskörzete kicsi, fokozatosan növekszik, 8 hetes korukban a csibéket vezető tyúk már 10 hektárnál nagyobb területet is bejárhat. Két hetes korukban már repkednek a csibék, 5. hetes korukban kezdenek felgallyazni. Nyolchetes korukban már képesek hosszan repülni. Az ivarok közötti differenciálódás színben és fejlődésben a 6. héten kezdődik meg igazán. Októberre a fiatalok elérik a felnőtt madarak testméretét és tollazatát. A felnevelt szaporulat szabad területen tyúkonként 1,5-3,5 fiatal.
A csibék életének első 3-4 hetében az állati eredetű táplálék kizárólagos jelleggel bír. Az első héten a kisméretű puha vázú rovarokat, a második héttől már a kitinvázas bogarakat is fogyasztanak. Felnőtt madarak esetében az állati eredetűtáplálék másodlagos jelentőségű. Elsősorban növényi eredetű táplálékot fogyasztanak.
(A természet maga a csoda.)
Összes látogatók száma: 381704 Mai látogatók száma: 703
