A bütykös csótány a Föld egyik legnagyobb csótánya. A természetben Madagaszkár erdeiben fordul elő. Szelíd és gondozása egyszerű, ezért sokan tartják házi kiskedvencként. A kifejlett állat 6–8 cm nagyságú és sötétbarna színű. Hat ízelt lába van és két hosszú csápja. Növényevő. Ellenségei – többek között – a szurikáta és a marabu.
Ha tartani szeretnénk, akkor ügyeljünk a következőkre: a hőmérséklet 25-28 °C, a páratartalom pedig 75-90%-os legyen! Ezt biztosítja a terrárium fölé helyezett infra- vagy holdfénylámpa, amiknek a fénye az állatokat sem zavarja, a páratartalom érdekében pedig tartsuk nedvesen az aljzatot. Mindenképpen zárt, rácsos szellőzőjű terráriumot vegyünk, mert a legkisebb résen is ki tudnak mászni. A terrárium inkább magas legyen, mint széles, mert szívesen tartózkodnak a magasban. Fel tudnak mászni a függőleges üvegen is. Lakhelyük alját 3-4 centiméternyi nedves tőzeggel borítsuk, a berendezés pedig korhadt ágakból, kéregből álljon. A bütykös csótány szereti megrágni a korhadt fát, ezért nem szabad semmilyen számára mérgezőt, azaz fenyőkérget vagy más gyantás, nyitvatermőről származó növényi részt betenni. Mivel növényevő, almát, salátát, banánt és minden egyéb lédús gyümölcsöt, zöldséget megeszik. Táplálékukat kiegészíthetjük zabpehellyel, búzakorpával, csírával. Fehérjére nem igazán van szükségük, de néha felkínálhatunk nekik egy kis haltápot. Ha a terráriumból mindig eltávolítjuk az ételmaradékokat, ezeknek az állatoknak egyáltalán nincs szaguk!
Az ivarérettséget kb. egyéves korban érik el, onnantól még egy évet élnek, a hímek tovább, mint a nőstények. A fiatalokat nem szabad elvenni a szülők mellől, mert az emésztésükhöz nélkülözhetetlen baktériumflórát a szülők ürülékének elfogyasztásával szerzik be. Az esetlegesen megszökő példányok a páratartalom hiányában hamar elpusztulnak, elszaporodni nem képesek.
A bütykös csótány hímjei látványos párharcokat vívnak egymással. Ilyenkor bütykeikkel lökdösik egymást és szakadatlanul sziszegnek. Ezek a harcok teljesen ártalmatlanok, legfeljebb néha egy-egy csáp sérül meg. A sziszegést ezen kívül még félelmükben is hallatják, mind a hímek, mind a nőstények. Ilyenkor a testüket hirtelen összepréselik, és a légcsöveikből kiáramló levegő súrlódása kelti a hangot.
(A természet maga a csoda.)
Összes látogatók száma: 381649 Mai látogatók száma: 648
