A kutya vagy eb ujjon járó ragadozó állat, a farkas Háziasított alfaja. Ezenkívül tágabb értelemben kutyának neveznek a Kutyafélék családján belül a valódi kutyaformák nemzetségéhez tartozó több más fajt is: ilyenek például a kisfülű kutya az ázsiai vadkutya A nyestkutya Az afrikai vadkutya vagy hiénakutya és az őserdei kutya. A háziasított kutyát mindezektől a házikutya elnevezéssel különböztetik meg.
A kutya szavunk hangutánzó eredetű állathívogató szóból ered. Erre mutat sok alakváltozata: kucsa, kucsu, kucsó, kucó. Az eb szó ugor kori örökségünk. A másik két Ugor nyelvben (manysi és hanti) a kutya neve emp.
A kutya a farkas háziasításával jött létre, amint azt mitokondriális DNS adatok is bizonyítják. A háziasítás kezdetének időpontját tudományos viták övezik, de általában 10000–100000 évvel ezelőttre teszik. A legkorábban háziasított állat, egy 14000 évvel ezelőtti lelet is létezik (Oberkassel, Németország), ami valószínűleg egy kutya álkapocscsontja. A legtöbb lelet azonban Izraelből, és Palesztina területéről származik, ami a kutya délnyugat-ázsiai eredetét látszik igazolni. A koponyaszerkezet alapján viszont a kelet-ázsiai kialakulás, és a kínai farkastól való származás is lehetséges. A mitokondriális DNS-vizsgálatok alapján is a kelet-ázsiai teória a valószínűbb, ugyanis innen származtak a legváltozatosabb minták. Viszont mára már bizonyos, hogy a kutya kizárólagos őse a farkas. A kutyafajták közötti genetikai variáció nem kisebb, mint a farkasok és a kutyák közötti.
A domesztikáció szakaszai. kb. 15000 éve: általánosan, farkasfajtától különböző módon az ember közelében élő állatokban csökken az ember iránti agresszió. Kb. 14-15000 éve: az ember letelepedett életmódot alakít ki, ezzel párhuzamosan elkezdődik a farkasfélék irtása, így nő a falkák szaporodási izolációja, kialakulnak helyi változatok. Időszámítás után az 1. sz olyan kutyák tenyésztése kezdődik, melyek megjelenési formája eltér a farkasétól (pl. pásztorkutya legyen fehér, juhászkutya legyen fekete)
XIX. sz. vége: tudatos, fajta szerint szelektált kutyatenyésztés kezdete (1873: az első ebtenyésztő egyesület, Nagy-Britanniában). ? XXI. sz: családi kutya (morfológiailag különböző, de hasonló karakterű egyedek).
A kutyáknál megkülönböztetik a két vagy több fajta kereszteződéséből származó keverékeket és a fajtatiszta egyedeket. Utóbbiakat törzskönyvi nyilvántartásba veszik. Az azonos fajtájú egyedeket közös külső és belső jellemzők (úgynevezett vézenjegyek) kötik össze a közös származáson kívül. Ezeket a fajtastandard tartalmazza. A fajtajegyek némelyike negatívan hathat a kutya egészségére, rizikófaktor – például a spánielek hosszú füle. Más külső jellemzők egyenesen genetikai rendellenességként foghatók fel, például a bulldogok állkapcsa, a meztelenkutyák vagy a tacskók rövid lába. A kutyafajtákat többek között feladatuk, hasznosításuk szerint osztályozzák. Négy fő csoportjuk a vadászkutyák, a munka- és őrkutyák, terelőkutyák és az ölebek (társasági kutyák).
A vadászkutyák fő típusai az agarak, kopók, retrieverek, spánielek, tacskók, terrierek, vérebek és Vizslák.
A munka- és őrkutyákat pedig terelő és kísérőkutyákra, őrzőkutyákra, mentőkutyákra, harci kutyákra, Masztiffok (más néven szelindekek), bulldogokra, bulldogterrierekre, dogfélékre, spiccekre és szánhúzó kutyákra osztják.
Magyar kutyafajták: puli, Pumi, Mudi, Kuvasz, Komondor, Drótszőrű magyar vizsla, Rövidszőrűmagyar vizsla, Magyar agár, Erdélyi kopó.
A kutyát számos fertőző betegség veszélyezteti, különösen kölyökkorban. Éppen ezért kell elkezdeni a kölyök oltási programját 8 hetes korban. Ha a gazdifelelősségteljes és beoltatja kedvencét, valószínűleg soha nem fog találkozni a rettegett kórokkal. A kutyák szőrével szemben kialakulhat allergia. A tüneteket rendszerint a szőrszál belégzése váltja ki.
(A természet maga a csoda.) Összes látogatók száma: 381807 Mai látogatók száma: 806
