Az örvös sándorpapagáj vagy kis sándorpapagáj (Psittacula krameri) tudományos nevét Wilhelm Heinrich Kramer osztrák természettudósról kapta.
Magyar nevében a „sándor” Nagy Sándor makedón királyra utal, mivel ő volt az első, aki ilyen madarat hozott Európába.
Az örvös sándorpapagáj Közép-Afrikában a kontinenst kelet-nyugati irányban átszelő sávban honos, valamint az indiai szubkontinens legnagyobb részén, keleten Mianmarig.
Németországba a Rajna-vidékére, Hollandiába, valamint Angliába is betelepítették, itt manapság kisebb populációi élnek a szabad természetben. A Handbook of alien species in Europea (DAISIE, 2009) szerint a száz legveszélyesebb európai invazív faj közé tartozik.
Alfajai:
afrikai örvös-sándorpapagáj (Psittacula krameri krameri) –
Nyugat-Afrikában Guineától, Szenegáltól és Mauritánia déli részétől keletre egészen Uganda nyugati részéig és Szudán déli részéig valamint délre egészen a Dél-afrikai Köztársaság keleti területéig előfordul.
etióp örvös-sándorpapagáj (Psittacula krameri parvirostris) -
Etiópia északi részén, Szomália északnyugati területein és Szudánban a Szennár területen él.
indiai örvös-sándorpapagáj (Psittacula krameri manillensis) -
India középső és déli részén, Srí Lanka szigetén és Bangladesben őshonos. Fogságból megszökött egyedekből alakult vagy mesterségesen betelepített populációi élnek Európában, Észak-Amerikában és Ausztráliában is.
északi örvös-sándorpapagáj (Psittacula krameri borealis) -
Pakisztán keleti részén, Észak-Indiában, Nepálban és Mianmar középső területein honos.
Korábban e faj alfajának vélték a ma már önálló fajként kezelt mauritiusi sándorpapagájt (Psittacula echo) is. A DNS elemző genetikai vizsgálatok bebizonyították, hogy ez az örvös sándorpapagájtól oly elszigetelten élő faj valóban önálló faj, de nagyon közel áll az örvös sándorpapagájhoz.
Testhossza 38-42 centiméter (25 centiméteres farkával együtt), Szárnyfesztávolsága 42-48 centiméter és testtömege 120-150 gramm.
A hímet a fekete torka különbözteti meg a tojótól. Harmadik életévében keskeny rózsaszínű gyűrű képződik a nyaka körül. A tollazata világító zöld; a hosszú, hegyes farok felső része kékeszöld. A lábUjjak erősek és hajlottak, hogy a madár meg tudjon kapaszkodni az ágakon. A táplálékot is képes ügyesen megfogni és a csőréhez vinni. A Csőr fénylő piros, nagyon erős és görbe.
Az örvös sándorpapagáj társas lény. Tápláléka gyümölcsökből, bogyókból és dióból áll.
Az ivarérettséget kétéves korban éri el. A költési időszak Afrikában augusztustól novemberig, Indiában decembertől júniusig tart. A fészekalj 3-4 Fehér tojásból áll. A tojásokon mindkét szülő 22-24 napig kotlik. A fiatal papagájok 40-50 nap múlva repülnek ki. Nem mindegyik fióka marad meg.
(A természet maga a csoda.)
Összes látogatók száma: 381763 Mai látogatók száma: 762
