A bharal egyéb nevei: nahur és kék juh. Nemének a típusfaja.
Tibetben és Közép-Ázsia hegyes vidékein él a Himalájában, valamint attól északra és délre.
Alfajai:
himalájai kék juh (Pseudois nayaur nayaur) (Hodgson, 1833) szőre barnás-kék. A törzsalak Nepálban, Bhutánban, Kínában, Indiában és Pakisztánban fordul elő. Szarva akár 75 cm-nél is hosszabb lehet.
kínai kék juh avagy tibeti kék juh (Pseudois nayaur szechuanensis) (Rothschild, 1922) szőre szürkéskék. Kínában, azon belül a Kína által megszállt Tibeti Autonóm Területen fordul elő. Kisebb, mint a himalájai kék juh, és szarva is rövidebb annál.
A törpebharalt (Pseudois schaeferi vagy Pseudois nayaur schaeferi) legelőször és legújabban a bharal alafajának tekintik.
Háttájéka sajátságosan kékesszürke, amiért gyakran kék juhnak nevezik. Télen a bundája inkább szürke, nyáron inkább barna. A test alsó fele fehér, miként a lábak hátsó és belső oldala és a farok töve is. Fekete a farka vége, a lábak elülső oldalán egy csík; körmei fehérek. Fekete a kosok pofája, nyak- és
mellközepe, valamint az oldalukon egy szalag. A kos vállmagassága elérheti a 90 cm-t. A kék juh kosok szarva szürkésbarna színű, és sajátos formában nő:
kezdetben felfelé, majd kifelé fordul, végül hátrafelé csavarodik, alakja fordított bajuszra hasonlít. Hossza elérheti a 75–80 cm-t is. A nőstényeknek is van szarva, azok azonban sokkal vékonyabbak, rövidebbek.
Jól tűri és tolerálja az ökológiai szélsőségeket, kősivatagos, sziklás hegyoldalakon, szeles és hideg lejtőkön egyaránt előfordul. Kerüli az erdősült területeket.
Kisebb-nagyobb nyájakban él, a nyáj mérete 5 és 400 egyed között változhat. A nyáj mérete függ a populációmérettől, az évszaktól, az élőhely eltartóképességétől, a vadászati nyomástól és egyéb emberi zavarástól. A nyáj összetétele rendszeresen változik aszerint, hogy egyedek vagy kisebb csoportok csatlakoznak, vagy éppen elhagyják a nyájat. Táplálékában általánosságban a fűfélék dominálnak. Egy vizsgálat szerint 10,5% és 92% között változott a fűfélék aránya a nyári táplálékban, de téli időszakban is a fűfélék dominálnak, amelyek mellett cserjék leveleit, hajtásait fogyasztják. A táplálék-összetétel jelentősen függ attól az élőhelytől, ahol a kék juh él, hiszen elterjedési területén nagyon változatos habitatokban fordul elő. Magasabb tengerszint feletti élőhelyeken csökken a fűfélék aránya táplálékában, és megnő a cserjék leveleinek, hajtásainak részaránya.
A szaporodási időszak november végén kezdődik és februárig tart, ilyenkor a kosok a kecskéhez hasonlóan mekegnek. A verekedő természetű állatok az év többi szakaiban is küzdenek egymással, és ilyenkor ugyancsak kecskemódra fel is ágaskodnak. A bárányok május közepe és július eleje között jönnek világra, a
vemhességi idő kb. 5 hónap, melynek végén 1 vagy 2 bárány születik. A nőstények fogamzóképes időszaka közel egy hónapig tart, kezdetét a tengerszint feletti magasság határozza meg. A bárányok a legközelebbi párzásig anyjukkal maradnak. A fiatal hímek 3 éves korra érik el a felnőttkori testméretet, de az oldalukon húzódó sötét csík még hiányzik ebben a korban. Mindössze 5-7 éves korban érik el teljes ivarérettségüket, szarvuk hossza ekkor 45–55 cm. Maximális szabadterületi életkora 17 év, a vadászok által elejtett kosok 10%-a 1-4 éves, 73%-a 4-10 éves, 17%-a 11-15 éves korban került terítékre egy vizsgálat szerint. A nőstények koráról kevesebbet tudunk, mert nem célja a trófeavadászatnak. Fogságban szintén 15-16 évig élhet.
Rendkívül óvatos viselkedése és magashegyi életmódja miatt vadászata nehéz; trófeája értékes. Március-áprilisban és szeptember-októberben vadásszák.
Magyarországon a fajt egyetlen állatkertben a Miskolci Állatkert és Kultúrparkban tartják. Itt egy hat egyedből álló fiúcsapatot tartanak a kék juhok európai törzskönyvi programjának keretében. Az első állatok 2016-ban érkeztek Varsóból, majd a következő évben a csehországi Liberecből, valamint a berlini Tierparkból csatlakoztak hozzájuk kosok.
(A természet maga a csoda.)
Összes látogatók száma: 381866 Mai látogatók száma: 865
