Ausztrália egyik legismertebb és legrokonszenvesebb madara. A kontinens déli és keleti részén él, Tasmaniába és Új-Zélandra betelepítették. Sűrű vagy közepesen sűrű erdőket kedveli, elsősorban Víz közelében él. Két alfaját ismerjük.
Testhossza 45 centiméter, testtömege legfeljebb 500 gramm, a legnagyobb a jégmadarak között. A többi jégmadárfajhoz hasonlóan a kacagójancsi feje viszonylag nagy, a nyaka pedig meglehetősen rövid. Szárnyain világoskék, csillogó rajzolatok találhatók, míg a faroktollak hátoldala, barna alapon feketén csíkozottak. A hasoldala piszkosfehér, halványbarna hullámrajzolattal. Halántéktollai barnák. Csőre hosszú, enyhén lapított és szablyaszerű, a vége hegyes.
A kacagójancsik egész évben védik területüket. Általában 3 vagy valamivel több egyed él együtt, a csoport egy párból és segítőikből áll. Ezek a segítők többnyire hímek, kiveszik részüket a költési feladatokból és a territórium védelméből egyaránt. Alapvetően békés madarak, a dominancia harcokat rendszerint inkább szimbolikus küzdelmek kísérik. Ennek egyik formája egy különleges birkózás, amely során megragadják egymás csőrét, majd megpróbálják azt forgatni és csavarni, így mutatva erejüket. A vesztes előbb-utóbb leesik az ágról, és arrébb röpül. Mindig a szaporodó pár a legmagasabb rangú, és a rangsor már korán, a fiatalok között kialakul.
Tápláléka rovarokból és más gerinctelenekből, kis Emlősökből (rágcsálók), hüllőkből (köztük kígyók is), madarakból és azoknak fiókáikból áll.
Többnyire 10 méter magasra rakja a fészkét a Fák odvába. 2-4 fehér Tojását 24-26 napig költi. A madarak egyéves korukban érik el az ivarérettséget. A fiatal madarak körülbelül 30 napos korukban repülnek ki, de a szülőkkel maradnak még egy évig és segítenek felnevelni a következő fészekaljat.
Nagyon jó hangutánzó, nevét jellegzetes, emberi nevetésre hasonlító hangjáról kapta, amelyet általában kora reggel és kora este hallat.
(A természet maga a csoda.)
Összes látogatók száma: 381828 Mai látogatók száma: 827
