A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1995-ben „Az év madarává” választotta.
Az egyik legismertebb énekesmadárfaj Magyarországon. Maga a fülemüle szó a görög Philoméla (????µ???), egy ókori mitológiai személy nevéből származik.
Európában, Kelet- és Közép-Ázsiában költ. A Kárpát-medencébe áprilisban érkezik, és szeptember közepéig marad, a telet Nyugat-
vagy Közép-Afrikában tölti.
Alfajai:
európai fülemüle Luscinia megarhynchos megarhynchos -
Európa nyugati és középső része és onnan keletre Törökország középső részéig és a Közel-Keleten délre Jordánia déli részéig költ, a trópusi Afrikában telel.
kaukázusi fülemüle Luscinia megarhynchos africana –
Törökország keleti része, a Kaukázus és Irán északi és délkeleti részén költ, Kelet-Afrikában telel.
keleti fülemüle Luscinia megarhynchos golzii –
Irán keleti része, Türkmenisztán, Üzbegisztán, Kazahsztán, Mongólia délnyugati része és északnyugat-Kína
területén költ és Kelet-Afrika part menti vidékein telel.
Testhossza 16 centiméter, a szárnyfesztávolsága 23–26 centiméter, testtömege 17–24 gramm. Hasa, háta szürke, farka vörösesbarna. Torka világosszürke.
A földön vagy bokrok tövén található rovarokkal, férgekkel, pondrókkal táplálkozik, így a kert- és termőföld-tulajdonosok segítője. Fogságban elpusztul.
A legzeneibben éneklő énekesmadár, a dal királyának is nevezik, az udvarló hímek hangja májusi éjszakákon zeng. Gégéje négy hangot képes egyidejűleg kiadni, zeneileg tökéletes akkordokat is énekel. A tojó nem énekel.
Erdők talajára készíti csésze alakú fészkét. Fészekalja 4–6 Tojásból áll, melyen 13–14 napig ül.
(A természet maga a csoda.)
Összes látogatók száma: 381668 Mai látogatók száma: 667
