Besorolása vitatott, az újabb kutatások a Lamprotornis nembe helyezik Lamprotornis unicolor néven.
Kelet-Afrikában, egy viszonylag kis területen, Tanzánia középső részein őshonos. Olykor mint kóborló megjelenik Kenya területén is. Nyílt szavannák, bozótos területek és nyílt erdők madara, olykor a külvárosi kertekben is megjelenik.
Hossza 30 centiméter, de ebből jelentős rész esik hosszú farkára. Alakja nagyon hasonlít közeli rokonára, a királycsőricsére (Cosmopsarus regius), de annak színpompás tollazatával ellentétben e faj tollai egész testén egyszínű szürkék. Nászidőszakban szárnyai, farka és háta sötét
olajzöld fényben csillognak, egyébként tollazata matt. Csőre és lábai is szürkék. Szeme világossárga. A fiatal madarak tollazata még fakóbb, mint az öregeké, farkuk rövidebb és szemük barna.
Bár közeli rokona a fényseregélyeknek (Lamprotornis nem), de megjelenése és életmódja is jelentősen eltér azokétól. A főleg gyümölcsevő fényseregélyekkel szemben ez a faj elsősorban kisebb állatokkal, ígyrovarokkal, pókokkal, férgekkel és csigákkal táplálkozik, melyeket a talajon vagy a levegőben kap el. Gyümölcsöt csak kiegészítésképp fogyaszt.
Kis, 3-10 egyedből álló csoportokban él. Ha a csoport megriad, akkor hangosan fütyülve emelkednek fel a madarak a magasba. Egy-egy csoport igen összetartó, nemcsak táplálkozás közben, de a fészkelési időszakban is egymás mellett élnek és a csoport tagjai segítenek egymásnak a fiókák felnevelésében is.
Faodúba vagy sziklaodúba fűből építi gömb alakú fészkét, tollakkal béleli. A tojó 4-5 ojást rak, melyeken felváltva költenek a hímmel 12 napig. A fészek építésében, a kotlásban és a fiókák nevelésében mindkét szülő részt vesz.
(A természet maga a csoda.)
Összes látogatók száma: 381811 Mai látogatók száma: 810
