A csimpánzok fejlődési vonala mintegy 6 millió éve vált külön az emberekétől; a közönséges csimpánz és a bonobó mintegy 2,5 millió éve különült el. Nevének eredete: A csimpánz név a közép-afrikai csiluba nyelv azonos jelentésű kivili csimpenze szavából származik, ami szó szerint „gúnyembert” jelent.
A nyugat-afrikai Guineától Gabonig, Valamint Zaire északi felében honos, de nem összefüggő területen, hanem néhány nagyobb és számos kisebb folton. Trópusi esőerdőkben és fás szavannákon egyaránt megél.
A csimpánzok testméretei nagy eltéréseket mutatnak, mivel egyrészt határozott nemi dimorfizmus jellemzi őket (vagyis a nőstények mintegy negyedével kisebbek a hímeknél), másrészt pedig elég nagy lehet az eltérés az egyes helyi változatai között. A hímek testtömege 35–70 kg között, testmagasságuk pedig 90–120 cm között változik. A nőstényeké 26–50 kg, illetve 70–100 cm között. Agytérfogatuk kb. 350 köbcenti, ami nem sokkal kevesebb, mint az ember legkorábbi ismert őseinek, a már két lábon járó Australopithecus fajoknak.
A csimpánz testének felépítése az erdei életmódhoz alkalmazkodott: hosszú karjai és kezén-lábán szembefordítható hüvelykujjai segítségével épp oly ügyesen mozog a fákon és az ágak között, mint lent a földön. Testét ritkás fekete szőrzet borítja, arca azonban csupasz.
Mintegy 225 napos vemhesség után a nőstény általában egy utódot szül. A csimpánzkölyök 2-4 évig él tejen, ivaréretté pedig 6–8 évesen válik, de a nőstények néha csak tízévesen válnak szaporodóképessé. Maximális élettartama a természetben 35–40 év, de egyes példányok (főként állatkertekben) akár a 60 esztendős kort is megélhetik. A legidősebb csimpánz a Tarzan című film sztárja, Csita. 1932-ben született, és 2011. december 24-én veseelégtelenségben hunyt el.
32 foga van (gumós), a relatív agytérfogata nagy, nincs farka. Érzelmei vannak, ki tudja fejezni magát, van éntudata. Eszközt használ, melyet például élelemszerzésre (hangyavadászat) fordít. A kurkászást szeretetből teszi.
A csimpánz elsősorban növényevő, de ha alkalmuk van rá, akkor csoportosan elejtenek kis termetű állatokat is (általában más, kisebb majomféléket, mint például A kolobuszmajmot). Mivel gumós foga van, ezért húsevő is, az emberhez hasonlóan.
Nappal aktív, éjszakára alvófészket épít magának. Az emberszabásúakra jellemző módon az ujjpercein jár. Táplálékának nagyobb része növényi eredetű, de rovarokat, tojást, kisebb gerinceseket is elfogyasztanak. Megfigyelték, ahogy a hímek szervezetten vadásznak kisebb antilopokra és majmokra is.
Egy csimpánzcsoport 30-60 egyedből áll. A rokoni kapcsolatban álló hímek nagyobb területen barangolnak, a nőstények utódaikkal egy szűkebb körben mozognak. A különböző "érdekcsoportok" között bonyolult kapcsolatokról, valóságos csimpánzpolitikáról számolnak be a megfigyelések. A nőstény ciklikus fogamzóképességét az ivartájék duzzanata jelzi, elsősorban a vezető hím számára, mikor kell rá jobban vigyáznia. Az anya 5-6 évenként szül, de ha elpusztul a kölyke, pár hónap múlva újra fogamzóképes lesz. Ez az egyik fő oka a hatalomváltáskor gyakran megfigyelt kölyökgyilkosságoknak.
Rendkívül intelligensek, fejlett eszközhasználatról, sőt kezdetleges eszközkészítésről tesznek tanúbizonyságot.
A testfelépítés és a viselkedés kapcsolata általában szoros, és ennek egyik legfontosabb kifejezője egy faj nemi dimorfizmusa (a hím és nőstény egyedek kétalakúsága). A csimpánzok nemi dimorfizmusa A gorilla és az ember közé esik. A gorillák domináns hímek vezette családokban élnek, míg az emberekre a csoport(ok)on belüli monogám férfi-nő kapcsolat a jellemző.
zárt csoportokban több hím és nőstény élt együtt; nemi érésük után a hím utódok a csoportban maradtak, a nőstények elhagyják azt;
a rokon hímek közösen, együttműködve védik a nőstényeket és a csoport területét;
a nőstények kapcsolata lazább;
egy hím több nősténnyel tart kapcsolatot (poligínia).
2009-ben először sikerült igazolni azt a már korábban is ismert megfigyelést, miszerint a csimpánzok képesek tervezni a jövőt. A stockholmi állatkert egyik csimpánza ugyanis minden reggel követ gyűjt, hogy megdobálhassa velük a látogatókat (és úgy is tesz, mikor megjelennek) – kivéve akkor, ha az állatkert zárva tart.
A csimpánzok nagyon értelmes állatok; laboratóriumban sok mindenre megtaníthatók. Egyes csimpánzoknak sikerült száz-százötven jelet is megtanítani, és ezeket értelmesen is használták, de valódi nyelvet, amelyben a szavak bonyolult jelentéshálózattá szerveződnek össze, nem tudnak elsajátítani. Százötven jelet a híres, Alex nevű szürke papagáj is meg tudott tanulni. Mindkét csimpánzfaj memóriája igen jó (egy 2007-es kutatásban az embereket is legyőzték). Tíznél is többféle eszközt használnak: kőből vagy fából készült kalapácsot és üllőt pálmadiótöréshez, horgászbotot termeszek halászatához, néha nagy leveleket esernyőként vagy vécépapírnak.
A különböző csapatok más és más eszközöket használnak, másféleképpen vadásznak, ezért sok primatológus úgy gondolja, hogy a csimpánzoknál már beszélhetünk valamiféle nagyon egyszerű kultúrakezdeményről.
(A természet maga a csoda.)
Összes látogatók száma: 381644 Mai látogatók száma: 643
