SZIKLAPAPAGÁJ



A fajt Louis Jean Pierre Vieillot svájci természettudós írta le 1818-ban, a Psittacus nembe Psittacus patagonus néven.
Alfajai:
Cyanoliseus patagonus andinus Dabbene & Lillo, 1913
Cyanoliseus patagonus bloxami Olson, 1995
Cyanoliseus patagonus conlara Nores & Yzurieta, 1983
Cyanoliseus patagonus patagonus (Vieillot, 1818)
Minél nagyobb a hasán a vöröses folt, annál vonzóbb az ellenkező nem körében. Egy El Condorban végzett kísérlet szerint a 40 üregi papagáj eszerint állt párba, ami azt eredményezte, hogy a hím és a nőstény foltja körülbelül azonos méretű lett a párokban. Azok a hímek bizonyultak a legjobb apának, amelyeknek a legnagyobb volt a foltjuk.
Argentínában, Chile középső és Uruguay déli részén él. Az erős szelek akár a Falkland-szigetekig is elsodorhatják. Főként Argentínában található meg. Chilében védett, ellenben Argentínában kártevőnek tekintik.
Természetes élőhelyei a Szubtrópusi vagy trópusi szavannák, cserjések, valamint legelők, szántóföldek és városi régiók. Vonuló faj.
Átlagos testhossza 52 centiméter, testtömege 256-303 gramm. Arányai az arapapagájra emlékeztetnek. Csőre szürke, írisze világoskék. Csupasz szemgyűrűje fehér. Szembe fordítható fogó ujja van. Feje, nyaka, hátának felső része és köpenye olajbarna, homloka és melle fekete. Szárnya és farka zöld, a szárnyakon bronzos fénnyel. Evezőinek külső oldala kékeszöld, farkának alsó oldala barnás. Csípője és hasa sárga, narancsvörös folttal. Torka és begye szürkésbarna, a begy felső része kétoldalt fehéres. Combja a hasához hasonlóan zöldessárga. Lába hússzínű.
Kis csapatokban a földön keresgéli gyümölcsökből, magvakból és levelekből álló táplálékát; üregében vagy fán pihen. 18–30 évet élhet.
3–4 éves korában válik ivaréretté. Párkapcsolata erős, akár egy életen át is kitarthat. A genetikai tesztek szerint nemcsak szociálisan, hanem genetikailag is monogám. Ennél a fajnál ismeretlen a fészekparazitizmus.
Szeptemberben kezd el költeni. Sziklaüregekben költ; ez magyarázza magyar elnevezésének kettősségét. Az üreg akár 3 méter hosszú is lehet; ennek végében rakja 2–5 tojását a puszta földre. A tojó 24–25 napig költ. A fészeklakó fiókák mintegy 8 hét múlva repülnek ki.
Magyarországon a Nagyerdei Kultúrpark is tart egy nagyobb állományt.
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma még nagy, de csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.

(A természet maga a csoda.)
Összes látogatók száma: 381210 Mai látogatók száma: 209