ROZSOMÁK



Skandináviában, Kelet-Európa északi részén, Észak Ázsiában és Észak-Amerikában él, szinte kizárólag a tajgán: fenyőerdőkben és a tundrán. A Baltikumból, Lengyelországból, Északnyugat-Oroszországból a történelem során szorították ki, ezekre a területekre az utóbbi évtizedekben újra visszatér. Amerikában olykor egész délen is megjelenik, láttak már rozsomákot Kaliforniában is. Csak ott található, ahol ellensége, a farkas nem fordul elő.
Egy felnőtt rozsomák teste kb. 1 méter, a farka 15–25 cm, testtömege 22–32 kg. A nőstények legalább 10 százalékkal rövidebbek, a súlyuk pedig általában 30 százalékkal kisebb. A Menyétfélék legnagyobb faja, medveszerű, zömök, izmos testű; a bundája hosszú és tömött. Lába hosszú, széles mancsának ujjai között bőrhártya feszül. (Ez a hóba süllyedését csökkenti). Állkapcsa nagyon erős. Egy kisebb medvére emlékeztet, azoktól az oldalán végigfutó világos sáv különbözteti meg.
A rozsomák magányosan vadászik 2000 négyzetkilométer körüli revírjén, annak határait illatmirigyével, vizeletével, ürülékével jelöli meg. Életritmusával nem követi a sarkvidéki nappalok és éjszakák váltakozását, néhány óránként pihen, majd újra vadászni indul. Legfeljebb 18 évig élhet, de a vadonban 8–10 év után elpusztul. Mérete ellenére jól mászik fára, de főleg a talajon tartózkodik. Téli álmot nem alszik.
Nyáron a Lemmingeket ássa ki, valamint a Rénszarvas vagy jávorszarvas- borjakat próbálja elfogni. A tundrán portyázva a télről maradt tetemeket és gyümölcsöket fogyaszt. Télen az addig nehézkes állatból harcias ragadozó válik: a havon nesztelen siklással meglepi a fajdokat, Havasi nyulakat.
Bőrhártyás mancsaival a havon futva a nagyobb és gyorsabb állatokat is legyűri (akik nyáron elfutnának előle). Más ragadozók zsákmányát elorozza, a rókát, hiúzt is megtámadja, csak a farkasok elől tér ki. Erős tarkóharapással teríti le áldozatát, amit nem tud megenni, azt elrejti, és később fogyasztja el: a torkos, zabáló névre egyáltalán nem szolgált rá. Ha kell a medvét is megtámadja, hogy elorozza zsákmányát. Az emberre is veszélyes lehet.
Érdekes, hogy a természetes ellenségének tartott farkast is sokszor jobb belátásra téríti, ilyen esetekről a You Tube-on is vannak fenn videók. A farkast azért szokta megtámadni, hogy elvegye annak zsákmányát.
A párzási idő Májusban van, a pár néhány hetet együtt tölt. A nőstény nagyjából 9 hónapig hordja kicsinyeit, mielőtt azok megszületnének. Február-márciusban 2–4 utód jön a világra, születéskor vakok és süketek. A kölykök 4 hetesen nyitják ki a szemüket, 10 hétig szopnak, majd a nőstény előrágott táplálékkal eteti őket. 3 hónaposan már felnőtt méretűek, 2 éves korukig az anyjuk mellett maradnak, 3 évesen lesznek ivarérettek.

(A természet maga a csoda.)
Összes látogatók száma: 381057 Mai látogatók száma: 56