Nem mindennapi eset a Hortobágyra kerülésem története. Kitaláltam és megszerveztem a „Magyarországi 8”-as országjáró gyalogos túrát. Majdnem ötvenéves voltam ekkor. Záhonyból indulva és egyben odatartva keltünk útra a barátommal. A Bükkben koptattuk a bakancsokat, amikor eszembe jutott, hogy nem jártam a Hortobágyon. A túra alapszabályába nem ütközött a hegyről pusztára kerülés: mintegy harminc kilométeren át csodálhattuk meg a rónát.
Ekkor vagy később - erre nem emlékszem pontosan már - levelet írtam a Hortobágyi Nemzeti Park részére, hogy a vadasparkban farkas hangot szeretnék rögzíteni: az engedélyt megkaptam, de nem került sor rá. Évekkel később viszont éppen ez a kérelmező levél vált a szerencsémmé: a HNP-nek a puszta állatvilágának hangjaira lett volna szüksége egy zenei pályázat kiírása kapcsán. A címemre postázott hanggyűjtésre felkérő levelet megkaptam.
A tőlem telhető legszélesebb körű tervvel álltam elő, amely nem csak az állatvilág hangjainak rögzítésére korlátozódott, hanem teljes körűen a pusztára is vonatkozott. Elgondolásom a legmesszebbmenőkig támogatásra talált. A gyakorlati megvalósulás is zökkenőmentesen zajlott. Minden kapu szélesre tárult előttünk: párom észrevétlenül beleszerelmesedett a végtelen róna síkjába; de így van ezzel a dombokkal és a hegyekkel is, más és más okból.
A hanggyűjtés utóélete felemásra sikeredett. Az állathangokra végül nem lett szüksége a HNP-nek, viszont a változatos pusztáról átfogó és bőséges hangfelvétel állt rendelkezésemre. Ez pedig nem hagyott nyugodni. Addig osztottam és szoroztam, mígnem egy négy részes, a rónát teljes körűen bemutató hangképes összeállítás elkészítésére adtam a fejem.
Fontos szót emelni a narráció kapcsán. Olyan hitelesnek ható férfiút kerestem narrátornak, akinek hangja köszönőviszonyban áll a puszta emberével. Erre a célra kiválóan alkalmasnak tűnt az egyik gitáros rock zenész ismerősöm. Igen ám, de mivel iskolás korában az őt vehemensen kikérdező édesanyja hatására, a gimnázium sikeres befejezése ellenére is erősen akadozó nyelvjárású felnőtté vált, feneketlen kútba esni látszott a dolog. Végül a leírt szöveg otthoni hangos felolvasásának gyakorlásában maradtunk. Szó mi szó, az első élesnek szánt felvétel kétségbeejtő kudarcba fulladt: tovább folytatódott az otthoni gyakorlás. Nem vitás, a későbbiekben sok munkába telt a rögzített felvételek készre hangszerkesztése, de az utolsó rész alkalmával már tetten érhető volt a számottevő javulás.
Én pedig hálával tartozom a szeszélyes sorsnak, hogy egy gondolat formájában utamba hengerítette a Hortobágyot!
1. Hortobágy és a puszta
2. A hortobágyi puszta élővilága
3. Hortobágyi halastavak
4. Hortobágyi örökbecsű - a táj, az ember és a kultúra egymásra találása