Számomra az egyik legkülönlegesebb állat a denevér. Gyermek koromban olyanként gondoltam rá, hogy nem lát semmit sem; fény- vagy gyengén látó. Hogy ennek ellenére bámulatosan repül, maga a kész csoda. Emlős léte is fejcsóválásra késztet: ilyenkor eszembe jut a bálna.
Az első felvételek egyike következik, mely éjszaka, enyhe légmozgás mellett került rögzítésre.
Az alábbi fotókon hosszúszárnyú- és közönséges denevéreket figyelhetünk meg.
A természetben soha nem figyelhettem meg égi cikázásukat, mert a folyamatosan romló látásom, később a hiánya, keresztbe tett ennek. Miután hatalmába kerített a hangfelvétel készítés "angyali" démona, egyre többször gondoltam rájuk: igazi kihívást jelentene röptüket megörökíteni. Sokat agyaltam a továbbiakon.
A legutolsó felvételek egyike, mely az esti kirepülés alkalmával készült.
Ilyenek a kereknyergű patkós denevérek.
Hosszas kutakodás után eljutottam az ország egyik legismertebb "denevéres" szakemberéhez, Boldogh Sándorhoz. Tervemet illetően már az első - telefonos - kapcsolatfelvétel bizakodóvá tett. Azóta a falusi templomtoronytól a nehéz terepviszonyokig bezárólag számtalanszor eredtünk kis barátaink nyomába.
Így néz ki a kis patkósdenevér.
Az alábbi összeállítást ezúton is köszönöm Boldogh Sándornak!
ÉRDEKESSÉGEK A DENEVÉREK BIRODALMÁBÓL
Fajok száma:
Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy nagyon sok különböző denevérfaj létezik. A jelenleg ismert fajok száma ezerháromszáz körül van. Számos trópusi terület denevérfaunája napjainkban is csak részben feltárt, így minden évben számos korábban ismeretlen fajt találnak ilyen helyeken a kutatók.
Méretek:
A legkisebb ismert denevérfaj a dongódenevér (Craseonycteris thonglongyai), melynek testtömege mindössze 2-2,5 gr. A legnagyobb méretű fajok az aranykoronás (Acerodon jubatus) az indiai repülőkutya (Pteropus giganteus), melyek 1200-1700 gr-ot nyomnak.
Szédítő sebesség:
A denevérek között a mexikói szelindekdenevér (Tadarida brasiliensis) a száguldás bajnoka. Ez a faj az adatok szerint 160 km/h sebességgel is képes repülni. Ez a faj egyébként a csoportképzésben is csúcstartó, ugyanis legnagyobb ismert kolóniája húsz millió példányból áll.
A repülés oxigénigénye:
A denevéreknek nagyon sok energiára és oxigénre van szüksége a repüléshez. Szívük és tüdejük hatalmas munkát végez ilyenkor, hogy az izmok oxigénigényét ki tudják elégíteni. A szívverés elérheti az ezeregyszáz dobbanás/perc, míg a légcsere a hatszáz légzés/perc tempót.
Meddig képes telelni egy denevér?
A táplálékszegény időszakot a denevérek mély álomba merülve (letargiába esve) vészelik át. Ekkor teljesen lelassul anyagcseréjük, drasztikusan lecsökken testhőmérsékletük. Energiaigényüket a korábban felhalmozódott zsírtartalékokból fedezik. Szélsőséges esetekben akár háromszáz napot is átvészelhetnek ilyen állapotban, de átlagos körülmények között "csak" száz-százhúsz napra elegendő a tartalékuk.
Miért nem pottyan le a mamájáról egy újszülött denevér?
Emberi fejjel gondolkozva, a fejjel lefelé lógó denevérek esetében ez nagyon nagy kihívás lehet. A denevérek azonban nálunk sokkal fejlettebb állapotban jönnek a világra. Az újszülöttnek éles karmai vannak, melyekkel kapaszkodni tud, illetve fogai már az anyaméhben kinőnek. Ez utóbbiakkal a születést követően a pici azonnal a mamája emlőjébe csimpaszkodik.
Mennyi vért szív egy vámpírdenevér?
Mindössze három vérrel táplálkozó denevérfaj létezik, mely fajok kizárólag Közép- és Dél-Amerikában élnek. Kistestű fajok, így egy-egy alkalommal csak tizenöt-huszonöt cm3 vért tudnak felnyalogatni az éles metszőfogukkal ejtett parányi sebből (vagyis nem kiszívják a vért). A veséknek azonnal el kell kezdeni választani a felvett táplálék víztartalmát, hogy az állat képes legyen elrepülni.
Utolsónak a szürke hosszúfülű denevérek következnek.
Záróakkordnak az egyik legnagyobb hangfelvétel-készítés felsülésről, mely denevérszámlálás során esett meg velem. Kissé megkésve Landroverrel megérkeztünk a barlang közelébe. Rövid, de fel- és lefelé is meredek terep után egy tenyérnyi síkságon stabilizáltam magam a katlanban. Szapora mozdulatokkal hozzákezdtem a mikrofonállvány "felöltöztetéséhez"; közben a barlangban elkezdtek mocorogni a denevérek. A mihamarabbi befejezésre kaptam baráti bíztatást, Sanyitól. Mivel úgy gondoltam, hogy éppen mindennel elkészültem, a felvevőt óvatosan letettem a földre; egy mellettünk emelkedő meredek tetejére felvonultunk a párommal, ahová követett minket Sanyi. A kis katlan aljában lévő üregből száz számra kirajzottak az emlősök. Aközben eszembe ötlött: vajon elindítottam-e a felvételt? Baljós gondolatom támadt. De, akár így lesz, akár úgy, morfondíroztam magamban, nem kerítek nagy ügyet belőle; tíz perc alatt mintegy ezernyolcszáz denevér repült ki esti zsákmányszerző körútjára. Ami késik, nem múlik...
