Budapest, Pannónia utca 53.
Korának egyik jelentős malma, amely a világ számos tájára szállította őrleményeit. Több, mint negyven évig üzemelt.
Bővebben:
A mai Újlipótváros területe a XIX. században Lipótváros külterülete volt. A mai Szent István körúttól északra fekvő telkek egy részének Zitterbarth Mátyás volt a tulajdonosa, aki az 1837-ben megnyitott Pesti
Magyar Színház tervezője is volt. Ezt a területet szemelték ki a Pannónia Gőzmalom Rt. tulajdonosai a malomüzem felépítésére. A Pannónia Gőzmalom Társaság 1863-ban alakult meg, ez volt a második pesti malomipari részvénytársaság. Alaptőkéje 400 000 forint volt. Az alaptőke felét nyolc alapítója fizette be. Ezek a következők: Herzfelder D. és fiai, Hirschler Márk és fiai, Kern J. Enoch fiai és a Wahrmann Mór és fiai régebbi pesti nagykereskedőházak, valamint Basch J. F., Flesch Mór, Lányi Jakab és Ullmann József terménykereskedők. A Pannónia malom alaptőkéjének második felét, 200000 forintot huszonhat pesti kereskedő két napon belül zárt körben lejegyezte. „A malom számára Zitterbarth Mátyás építésznek a Víz utcában lévő (Víz utca 418/68 sz.) telkét vették meg.” Ezt a területet ma a Kárpát utca, Ipoly utca, Pannónia utca és a Victor Hugó utca határolja. A 4860 négyszögöles telket 31 000 forintért vásárolták meg azzal az indoklással, hogy a telekből a malom számára felesleges 2 600 négyszögölt a városrendezés után jól lehet majd értékesíteni. Ez a jól ismert telekspekuláció volt. Ezen az óriási telken építették fel a malmot, amely 1863 december 10-én kezdte meg a rendszeres őrlést 20 járattal, 370 000 mérő kapacitással. 1864-ben az alaptőkét 600 000 forintra emelték, mert a malom berendezésének a költségeit az eredeti alaptőke nem fedezte.
A budapesti malomipar fejlődésében egyre jobban fokozódott a kereskedelmi tőke jelentősége. A malomipari részvénytársaságok keletkezése 1866-ig sajátos módon megelőzte a hitelrendszer kibontakozását Budán és Pesten. A meglévő hitelintézetek, így például a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank és a malomalapító kereskedők között volt ugyan személyi kapcsolat, de a bank nem folyt bele a malomalapításokba. A forgótőke szerepét magánbankházak töltötték be, ezek bonyolították le a malomalapításokat, s közülük már ekkor kiemelkedett a Wahrmann M. és fiai bankház.
Az új berendezésekhez szükséges gőzgépeket és kazánokat a Pannónia Malom ugyanúgy, mint a többi gőzmalom, kezdetben külföldről szerezte be. A Pannónia Malom gépeit a Ruston-féle prágai gépgyár szállította. A megrendelt gépek értéke 150 000 forint volt. 1866-ból már rendelkezünk adattal a malom termelőképességéről: 240 000 métermázsa. A tizenegy pest-budai gőzmalmi részvénytársaság közül még kettőnek volt ilyen kapacitása: a Concordiának és a történetünkben később szerepet játszó Első Pest-Budai Gőzmalom Részvénytársaságnak.
1866-ban a Vasárnapi Újságban megjelent egy kép a Pannónia gőzmalomról és egy rövid tudósítás: „A Pannónia Gőzmalom Pestnek észak-nyugati részén, közel a Dunához fekszik. Négyemeletes ház... ezen
kívül még egy kétemeletes melléképület is van hozzáragasztva, mely raktárakból áll... A főépület előtt látjuk a gépházat, melyben két Wolf-féle rendszer nyomán szerkesztett 70-70 lóerejű gőzgép dolgozik, mely 28 járást tart szakadatlan mozgásban s melyek hetenként 10 000 mázsa tiszta búzát őrölnek meg.” (Vasárnapi Újság, 1866., 175-176. oldal).
A Pannónia Malom Részvénytársaság alaptőkéjét 1867-ben és 1868-ban fokozatosan 1 250 000 forintra emelte, s az üzemet új malomépülettel és más építkezésekkel is kibővítette. Termelőképessége 240 000 métermázsáról 560 000 métermázsára növekedett.
A pesti kereskedők nagymalmai 1867-ben és 1868-ban igen jó üzleti eredményeket értek el. A kiviteli üzlet szépen fejlődött: Észak-Németország, Anglia, valamint Brazília egyes városai, így például Pernambuco, Bahia, Riogrande a legfinomabb, a luxus sütéshez való lisztet, Dél-Németország és Svájc a középminőségűeket, az osztrák tartományok, valamint esetenként Hollandia és Belgium a közönséges liszteket vásárolták. A Lujza, Árpád, Első Buda-Pesti és a Pannónia malmoknak Prágában lisztlerakatuk volt.
A malomalapító kereskedők egy része 1867 és 1873 között más iparágakban is alapított gyárakat. így például a Pannónia Gőzmalom alapítói együttesen létesítették 1867-ben az Első Magyar Gazdasági Gépgyárat. A Pannónia Malom alapítóival találkozunk a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt., az Első Magyar Vagongyár Rt., az Első Magyar Szeszfinomító Rt., az Első Magyar Gyapjúmosó Rt., az Első Pesti Spodium és Csontlisztgyár Rt., az Első Magyar Részvény Serfőződe, a Flóra Stearingyertya és Szappangyár Rt., a Pesti Könyvnyomda Rt. alapítói között.
A malmok és bankok között személyi kapcsolatok is létrejöttek. A Pannónia malom három igazgatósági tagja a Franco-Magyar Bank, egy pedig az Angol-Magyar Bank igazgatótanácsában szerepelt.
A mai Újlipótváros területén a gőzmalmok között a Pannónia malom felszereltsége volt a legjobb. A malom technikai berendezéseiről pontos adatok állnak a rendelkezésünkre már az 1870-es évekre vonatkozóan. 1872-ben és 1875-ben három gőzgép működött, ezek a legjobb műszaki színvonalat képviselő Corliss-Wolf típusúak voltak, teljesítményük 800 lóerő volt. A mai Újlipótváros területén ennek a malomnak a gőzgépei voltak az elsők - összteljesítményüket tekintve. Itt működött a legtöbb kazán: 12 db. A kazánok a korszak legfejlettebb típusai voltak: az ún. Comwall-kazánok. 1872-ben az őrlőjáratok még csak kőből készültek. A Pannónia malomban 1875-ben a 39 kőjárat mellett már 124 hengerszék működött.
A teljesítőképességük 560 000 métermázsa volt összesen. A Mechwart-féle hengerszék használatára a Pannónia malom elsőnek tért át 1875-ben. Adott időben a mai Újlipótváros területén ez volt a legnagyobb teljesítőképességű malom. A malomban dolgozó munkások száma 1872-ben 224 fő, 1875-ben pedig 248 fő. A többi malomtól eltérően csak ebben a malomban nőtt a munkáslétszám.
A Pannónia Malom 1876 május 13-án közgyűlést tartott, amelyen a kereskedelmi törvény érdekében módosították a társaság alapszabályait. A közgyűlésre készített jelentés a kötelező adatok közlésén kívül (ilyen volt például az előző gazdasági év veszteség- és nyereségszámlája) beszámolt az 1876. évi márciusi árvízről és annak a következményeiről. „Kötelességünknek tartjuk a tisztelt közgyűlésnek kimerítő jelentést tenni az árvízről, amennyiben ez folyó év március havában mint már fentebb említettük, telepünket sem hagyá érintetlenül. Kötelességünknek tartjuk ezt annál inkább, mert az árvíz napjaiban, miként ez izgalmas időben rendesen történni szokott, ez irányban különféle és túlhajtott hírek terjeszttettek. A Viktória gátnak áttörése okozta, hogy telepünk pince-helyiségei és udvara a víztől elárasztattak, és 35 napon át víz alatt valának. A fenyegető veszéllyel szemben összes búza és lisztkészletünk ideje korán biztonságba lőnek hozva, úgyhogy ez irányban a legkisebb kárt se szenvedők. Veszteségünk pusztán a már fent említett őrlési bér elmaradására, a nem pótolt igazgatási költségekre és a nem csekély kiürítési és kijavítási költségekre szorítkozik. A víz lefolyása után összes épületeinket szakértőileg megvizsgáltattuk, és Önök megnyugtatására jelenthetjük, miként azok tökéletesen szolidaknak (szilárdaknak) bizonyultak és hogy legkisebb kárt sem szenvedtek. Épp úgy azon elterjedt téves véleménnyel szemben, mintha a mi épületeink az árvíztől többet szenvedtek volna, mint a többi környékbeli épületek, az által véljük megnyugtathatni, hogy kiemeljük, miszerint ezen vélemény oda vezetendő vissza, hogy a víz, mely feltöltetlen udvarunkat ellepte, a felületes szemlélő előtt magukat az épületeket mint mélyen a vízben állókat tüntette fel.” (A jelentés dátuma: 1876. május 2.)
A Pannónia Gőzmalom Társaság elnöke volt élete végéig (1892. nov. 26.) az egyik alapító család tagja: Wahrmann Mór. Halála után az egyik igazgatósági tag: Gold Zsigmond lett a társaság elnöke.
A Pannónia Gőzmalom Társaság 1895-ben beolvadt az Erzsébet Gőzmalom Részvénytársaságba, ezáltal megszűnt mint külön cég.
1898-ban a magyar korona országainak a gyáripara című kiadványban már így szerepelt a felsorolásban a Pannónia malom a 70. sorszámmal: Erzsébet Gőzmalom Társaság Pannónia malma Budapesten.
A Pannónia malomüzem története ezek után csak az Erzsébet Gőzmalom Rt. történetének a részeként szerepelt lebontásáig(1909) és telkei eladásáig.