Budapest, Katona József utca 2.
1868-tól létezett. A Kádár utca nem Kádár Jánosról lett elnevezve.
Bővebben:
Az Unió Gőzmalom Részvénytársaság malma a külső Lipótvárosban a Tüköry védgáttól északra fekvő 401-402. számú telken épült, a telek határait ma a Váci út, a Szent István körút, a Visegrádi utca és a Katona József utca képezi. Az 1868-ban felépített malom címei később: Katona József utca 2. illetve Visegrádi utca 7.
Az Unió Gőzmalom Rt. alapításában nemcsak kereskedők, hanem földbirtokosok- Erdődy István gróf, Pittel Gyula báró, Hazay Ernő, Kövér Lajos, Kobek István - is részt vettek. A malomvállalat alapításában részt vevő kereskedők közül Wodianer Béla egyben földbirtokos is volt. A 600 000 forint alaptőkével létesült vállalat malmát 36 kőjárattal, 280 000 métermázsa termelőképességgel építette fel. Az Unió malom alapításában a Brüll (Bíró és Domony) család is részt vett. A pesti terménykereskedők az 1867-ben fellépő malomalapítási láz idején, a malmok nagy profitja által sarkallva, szinte kivétel nélkül malomrészvényesekké váltak. Az Unió Gőzmalom Rt. igazgatóságában viszonylag sok földbirtokos és csak öt-hat kereskedő tőkés szerepelt, de a budapesti nagymalmok lényegében a nagypolgárság kezén voltak.
Az Unió malom az 1870-es években egy darab 300 lóerős gőzgéppel és nyolc kazánnal működött. A munkások létszáma 1872-ben 250 fő volt, 1875-ben pedig csak 150 fő.
Az 1868-ban keletkezett Unió Gőzmalom Rt. 1872 elején megbukott. A malmot Haggenmacher Henrik vásárolta meg, akinek Szemere utcai malma 1873-ban leégett, s egy ideig nem kapott engedélyt a malom újjáépítésére, hanem felszólították, hogy a malom helyett építsen lakóházat. Ennek ellenére a Szemere utcai malmot 1874-ben, az Unió malmot 1876-ban helyezte üzembe.
Az egykori Unió malommal kapcsolatos egyik utcanevünk. Ez a Kádár utca. Az utca onnan kapta a nevét, hogy a XIX. század végén itt működött a Haggenmacher-féle Unió malom kádárműhelye.
Az Unió malom Haggenmacher Henrik élete végéig mint egyéni tulajdonban álló malom működött. Az 1908. évre vonatkozóan a nyilvántartás a nagyobb magáncégek rovatban említette meg Haggenmacher Henrik cégét. A cég megadott címe: Budapest V. kerület Katona József utca 2. „A cég alapíttatott: 1862-ben.” Ez a dátum Haggenmacher Henrik első malmának alapítási éve. A gőzmalom 1 600 lóerejű gőzgéppel és 130 hengerszékkel működött. Magyar búzát őrölt. A kivitele a következő országokba volt feltüntetve: Ausztria, Németország, Franciaország, Anglia, Törökország, Belgium, Szerbia, Hollandia és Brazília. A malomban 1908-ban 36 szakmunkás és 225 napszámos dolgozott. A cégjegyzők: Haggenmacher Róbert és Haggenmacher Árpád - a tulajdonos fiai. Az 1908. évi őrlés 508781 mázsa, amelyből 384196 mázsa liszt és 109 340 mázsa korpa készült.
Haggenmacher Henrik 1917-ben elhunyt, malmát és ingatlanait (a mai Szent István körút 9-11. számú házakat és az 1899-ben lebontott második malma helyén épült bérházakat, amelyek ma a Szent István körút 13-15. számú házak) gyermekei örökölték. Az utóbbi helyen városrendezési szempontból kötelezték őt a bontásra. Ezt a veszteséget úgy kompenzálta annak idején, hogy Unió nevű malmát bővítette és modernizálta.
A nagy magáncég első világháború utáni sorsát, új formáját mutatja új neve: Haggenmacher Műmalom Részvénytársaság. Az alapszabályt 1921 december 8-án fogadták el. A cég címe: Budapest V. kerület Visegrádi utca 7. Az alaptőke: 5 250 000 korona bemutatóra szóló 26 250 darab 200 koronás részvényekben. Az igazgatóság tagjai Haggenmacher Oszkár és Haggenmacher Henrik, az egykori tulajdonos fiai.
A nyilvántartásban 1936-ban említették utoljára a Haggenmacher Műmalom Részvénytársaságot. E szerint: Haggenmacher Műmalom Rt. felszámolás alatt: „1935. április 17. óta felszámol.” A vagyon 1934 december 31-én: Pénztár: 1 203 pengő. Értékpapír: 2. Adósok: 389 761 pengő. Veszteség: 171 877 pengő.
A malomüzemet városrendezési okokból le kellett bontani. Az 1937. évi Budapest térképen már csak a telkek helyrajzi számai szerepeltek. A telep helyén az első házat 1942-ben építették fel, ezen a 25070/4-es helyrajzi számú házon olvasható az évszám és még az, hogy: „Tervezte: Kudelka és Simon”. A malom egykori területén sokáig park volt, jóval a háború után egy OTP-ház épült itt a Visegrádi utcában és később az 1980-as években magas lakóházak. A malom telephelyének egy része az Elektromos Művek tulajdonába került, itt van ma az egyik ügyfélszolgálati iroda.