Egyedül

Egyedül élek búban, egyedül

a búra szívem új keserve gyűl.

Keservre bú megint, és jaj-panasz;

a holnap mint a tegnap, ugyanaz.

Az állatnak is párja, társa van,

csak én bolyongok árva-társtalan.

Mindenkit köt egy szál valakihez,

csak engem nem köt semmi senkihez.

Reményem nincs, hitem is elhagyott,

csillag fölöttem régen nem ragyog.

Megmondhatója annak ki lehet,

hogy hol vesztettem el a szívemet?

- Budapest,1944. december.