Bátorságom

(két hangulat, két változat,

ó kárhozat, ó kárhozat!)

I.

Bátor vagyok, mert nem merek félni,

erős vagyok, mert inam nem ernyed;

hiszek is inkább, mint bamba gyermek,

mert így lehet csak jobbat remélni.

A tudás komisz, kegyetlen béklyó,

röghöz kötöz a sok kétszerkettő,

a Hit felszárnyal: Istennek tetsző;

nem tudni semmit, de hinni még jó.

Temetőn éjjel csak fütyörészni,

korhadjanak bár a dőlt keresztek,

a holdat kék tó tükrében nézni:

ezüst sugára didergőn reszket.

A múlt emlékét visszaidézni kár!

Végzeted volt s ez lesz a veszted.

-1977. február 20.

II.

Bátor vagyok mert nem merek félni,

álmodom csak, mert nem tudok élni,

teli torokkal harsogok -- némán,

szaladok, de csak fél lábbal, bénán.

Járom a kállait, csak így magamban,

azt hazudozgatom, hogy igazam van.

Hiszek a Semmiben, mit sem remélek:

szívtelen szív és lelketlen lélek.

Az a motorom, ez a propellerem,

járatni, pörgetni egyiket sem merem.

Gyűlölt szerető, kedvetlen kedves,

szűz, aki titkon álmokkal vemhes.

Marcona harsona-szó a sóhajtás:

Te vagy a legény, Tyukodi pajtás!

-1977. október 18.