Az Ikároszok sorsa

Tüzes szárnyat adott a Végzet,

Hogy szálljak föl, a fellegekbe

És pörkölődött Ikároszként

Beléhullottam az öledbe.

Ha olykor fölcsattant a szárnyam,

Lehúzott újra kígyótested

És napsugár-szép tollaimat

Tövéből sorba, mind lenyested.

Most, hogy kifosztva minden ékem

És kiölelve az erőm,

Kacagva eldobtál magadtól,

Gyilkosom, méregkeverőm!

Koppadt testem sebek borítják

És a lelkemnek csonk a szárnya;

Ikárosz óceánba fulladt,

Én beléfulladok a sárba....