Az elrontott számtan- feladvány

Mindig megbuktam matematikából,

így maradtam a számtanban szamár,

mert nem tölthette tölcsérrel fejembe

a tudományt a jó számtantanár.

Ki rossz számoló volt az iskolában,

- ez tény, amelyen nem lehet vita -,

az életben sem állhatja meg helyét

mert életünk is matematika.

Olyan az, mint egy számtani feladvány

a helyes megoldás csak egy lehet,

ki nem tudja az élet egyszeregyét,

hiába ostromolja az eget.

Ó én szamár, hiába ostromoltam,

a cél előtt és mindig elbukom,

vad bosszút álltak rajtam ó, a számok,

ezért rekedtem meg a félúton.

Nem volt nekem soha tavaszi álmom,

se hő nyaram, se őszöm, szép telem,

szomjan rohanok, nem lehet megállnom,

osztályzatom mindig elégtelen.

Hullattam könnyem, vérem is ontottam,

sajkám a révben sosem nyughatott,

mint számtan-példát, mindig elrontottam

az élettől kapott feladatot.

Megbuktam élet-matematikából,

a csorba kiküszöbölésre vár,

mit én hibáztam, van, ki helyrehozza:

a legifjabb fiam --- számtantanár.

- Sztálinváros, 1954.