A kör bezárul

Sors nem lehet már mostohább,

se céltalanabb, ostobább,

mint az enyém.

A lelkem árva, társtalan,

a holnap kilátástalan

és nincs remény.

De bús kör ez az én köröm,

számomra tavaszi öröm

már nem terem.

A sors vasjárommal igáz,

a legsötétebb földi gyász

a kenyerem.

Hitem, reményem elhagyott,

nem várok már több holnapot,

sem új csodát.

Sors nem lehet már mostohább,

a kör bezárul, nincs tovább.

Jóéjszakát!

- Szeged, 1944. március 24.