Az 1900-as évek legelején Kozma Béla szüleivel Füzesabonyból Egerbe költöztek édesapja munkahelyi áthelyezése miatt. Az „Én Atlantiszom” című életrajzi művéből értesülhetünk róla, hogy Egerben a Korona utcában laktak, ahonnét rálátás nyílt a színház épületére.

Vajon a régi Korona utca ma milyen névre hallgat?

Tárkányi Béla utca

Az utcanév története 

A Kossuth és a Klapka utcát köti össze. Régebben a Korona-szállóhoz (mai Park Szálló) vezetett, ezért nevezték Korona utcának is. A Börtön utca, Tömlöc

köz, Tömlöc utca elnevezések magyarázata az, hogy itt állt a régi vármegyei börtön. Korábban a mai Nyíl utcát hívták Tárkányi Béla utcának. Az utca névadója,

Tárkányi Béla, ebben az utcában lakott.

Tárkányi Béla életrajza

Miskolcon született 1821. január 2-án Viperina József néven, melyet 1844-ig használt. Elemi iskoláját és a gimnáziumot szülővárosában és Lőcsén végezte.

1836-ban került az egri papképzőbe.

1840-ben a Kisfaludy Társaság pályázatán Honáldozat című balladája díjat nyert. 1841-ben egy szatírájával elnyerte a Kisfaludy Társaság dicséretét. 1844

februárjában Petőfi Sándor Tárkányit kereste, mikor Egerben járt és a papneveldében megszállt éjszakára. Tárkányi neve ekkor már ismert volt az irodalom világában, levelezett Toldy Ferenccel is.

Az Eger című újság 1944-ben így emlékezett vissza erre az eseményre (a cikk közli Petőfi levelét, amelyet a Szeminárium portásánál hagyott, mivel nem sikerült Tárkányival

találkoznia a három nap alatt, amíg a kispapok vendége volt).

1844. július 15-én Rajner Károly érseki vikárius szentelte pappá. Bükkszenterzsébeten káplán, ahol az egyházi énekreformhoz gyűjtött anyagokat, valamint a népénekeket tanulmányozta. 1846 nyarán visszakerült Egerbe, ahol az egri érseki irodában dolgozott mint Pyrker László érsek „szertartója és iktatója”.

Pyrker gyakran magával vitte őt külföldi útjaira. 1847 októberében Bécsbe kísérte el az érseket, novemberben jelen volt a nádorválasztáson Pozsonyban.

1849. július 10-én hitszónokká nevezték ki. Pyrker halála után Bartakovics Béla érsek titkára, majd 1858-tól egyeki plébános.

1858-ban lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Bartakovics érsek megbízásából elkészítette a Szentírás új katolikus fordítását, amiért IX.

Pius pápa 1866-ban kamarássá nevezte ki. 1868-ban egri kanonok, 1869 és 1872 között egyházmegyei tanfelügyelő.

1872-ben megválasztották a Szent István Társulat alelnökévé. 1879-ben Samassa József érsek az Érseki Líceumi Nyomda prefektusává nevezte ki. 1880-ban nagy

megtiszteltetés érte: a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja és a budapesti egyetem tiszteletbeli doktora lett.

Nemcsak költészettel és a Biblia fordításával foglalkozott, hanem ima- és énekeskönyveket is összeállított. Katolikus egyházi énektára 1855-ben jelent

meg. Értékes festményeit végrendeletében a Magyar Nemzeti Múzeumra, az Országos Képtárra, és a Nemzeti Arcképcsarnokra hagyta.

1886. február 16-án hunyt el, az egri főszékesegyházba temették.

Látnivalók

TÁRKÁNYI BÉLA U. 3. sz.

Egykori megyei börtön

Egy része már 1713-ban elkészült, mert a megyei közgyűlési jegyzőkönyv ebben az időben már említi. 1757-ben a vármegyeház felépítése és a vármegyei törvényszék

Gyöngyösről Egerbe való költözése évében Tömlöcház néven említik. Valószínűleg emiatt kibővítették, mert a megyei rabokat is Egerbe hozták, s az új börtönépület

csak 1768 táján készült el. Amikor a rabokat átszállítják az új börtönépületbe, a régi a püspökségé lesz.

A telket az épülettel együtt Eszterházy Károly püspök 1781-ben templomgondnokának, Csécsi Ignácnak adományozta. 1825-ben nemes Tarnóczy Ignác ügyvéd szerzi

meg, 1840-1845 között Lánc Ferenc pesti nemesé, 1848-ban Koncz István plébános háza lett, akitől Ury József szerzi meg. Feltehetően az ő idejében épül

rá az emelet és nyer a ház eklektikus homlokzatokat. 1926-ban Fejér Ernő és Ringelhann Béláné tulajdona, 1941-ben Dr. Ringelhann György vásárolja meg.

1952-ben az állam tulajdonába kerül.

A kapu zárkövén rokokó cartouche, benne latin nyelvű kronosztikonos felirat: Deo, patriae, regi, monachis, ivstitia, tributo servivit locus iste, vagyis:

Istennek, hazának, királynak, barátoknak igazságosztó helye volt ez. A kronosztikon az 1783-as építési évre utal.

TÁRKÁNYI BÉLA U. 8. sz.

Povolni-ház

Az 1770-es években már Povolni János kőművesmester tulajdona. A házat 1810 és 1820 között özvegye, majd örökösei birtokolják. 1834-ben Povolni Ferencé, aki romantikus homlokzati elemekkel díszíti. 1842-ben Körmendi József nemes vette meg a házat, amely 1887-ben Marsó Sámuelé, 1903-ban pedig Dr. Pásztor

Bertalané lett.

TÁRKÁNYI BÉLA U. 10. sz.

Orlandini-ház

A telket 1753-ban Barkóczy Ferenc püspök adományozza udvarmesterének és prefektusának, Cristoforo Orlandininek, aki felépíti a ház nyugatra néző, fülkékben

álló szobrokkal díszített szárnyát. Orlandini 1761-ben követi Barkóczyt Esztergomba, a ház Gerstocker Antal tulajdonába kerül, aki unokahúgára, Bárdossy Katalinra hagyta. Férjének örökösei elcserélték a házat nemes Gál Antal házával, így 1805-1851 között a Gál család tulajdonában állt a ház. Ezután Saffner

János ügyvédé, majd 1882-től Imre Miklós ügyvéd birtokába került. Az 1920-as években tulajdonosa Braun Károly polgármester.

Az U-alakú emeletes barokk lakóház legrégebbi (nyugati) része 1753-ban, a középső traktus 1760 körül, a keleti szárny 1777-1781 között épült. A nyugati

homlokzat szobrai balról jobbra: Szent Flórián, Mária Magdolna, Nepomuki Szent János és Evangelista Szent János. Singer Mihály egri szobrászmester alkotásai.

Az épület déli homlokzatán egy 1969-ben elhelyezett emléktábla jelzi, hogy 1868-ban ebben a házban tartotta az Orvosok és Természetvizsgálók Régészeti

Szakosztálya gyűlését, amelyen Ipolyi Arnold elnökölt, aki akkoriban a házban lakott mint bérlő. Az esemény igen fontos állomás volt a hazai műemlékvédelem

megszervezésében.

Gál Tibor az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem könyvtárának igazgató-helyettese írta:

A Tárkányi-Klapka utca sarkán álló házból (ami a legvalószínűbb, hogy az otthona volt) van egy ismerős, aki ott nőtt fel. Őt kérdeztem, de nem emlékezett

semmire, hogy a szülei említették volna Kozma Bélát.