Piros zászlóm, szeretet

Csingilingi, csengetek,

piros zászlót lengetek

testvéreim felétek,

szeretni tán nem vétek.

Ma lélek didereg,

zokog, mint a kisgyerek;

verejték hull, könny pereg,

gond és bánat rengeteg.

Szerte a nagy világban

hej de cudar világ van,

ember ember farkasa,

testvér-vért ont kardvasa.

Szívekből a gyűlölet

minden szépet kiölet.

A gonosz győz, mindig az?

Nincs remény és nincs vigasz?

A tudás csak arra jó,

hogy ez a vén földgolyó

önvesztébe rohanjon,

atomtól szétrobbanjon?

Lávát hánynak a hegyek,

kicsapnak a tengerek,

zeng az ég, a föld remeg:

rosszak vagytok emberek!

Dúl a véres viadal,

kié lesz a diadal?

Lesz-e, aki megérje

ha úrrá lesz a béke?

Százmilljónyi kisgyerek

sorsa lángban sistereg,

donok, möszijök, miniszterek,

mentsétek meg ---- emberek!

Lelkem dúlt, szívem beteg,

mégis egyre csengetek:

legyetek jók emberek

és a földön tündököljön

békesség és szeretet!