Őszömnek tavasza támadt

Kikötő kötelem eloldom gyarlón,

Dalosan feszítem bús vitorlámat;

Évoé, évoé;

Új zsenge zöldül a dérverte tarlón,

szülő őszömnek tavasza támadt.

Dalban a szívem most kedvét hadd töltse,

S viharozzanak fel szűz-új szelek:

Évoé, évoé;

Életfám ágán a lelkem gyümölcse,

Új létre általa, benne kelek.

Kacagjanak most fel a bús szelek,

Osonjon messzire száz jajsirály:

Évoé, évoé;

Száz hulló hullámot vígan szelek,

Én vagyok a büszke Életkirály.

Röpítsen repesve a csodasárkány,

Hangozzék a szélben bátor dalom:

Évoé, évoé;

Legyen a fiamnak bölcsője bárkám,

Nékem meg kacagó ravatalom!