150.
MEGÁLMODOTT SZINKRONVALÓSÁG – megcsóváltam a fejemet (1981)
Pénteken délelőttös műszakban dolgoztam.
Megérkezett a Füszért szállítmány, átvettem, dugig lett vele a raktár.
Szombaton szabadnapos voltam. Vasárnap reggel ébredés után élénken emlékeztem az álmomra: az üzlet jelentős
része hatalmas lángokkal kiégett. Ezt elmeséltem a szüleimnek, melyet
mosolyogva fogadtak. Az ebédet kanalazgattuk, amikor megszólalt a kaputelefon.
A közérttől keresnek, fiam – kaptam a hírt az előszobából visszaérkező
édesanyámtól. Lényegi része ekként hangzott: kora reggel kiégett az üzlet egyik
része. Bevillant a reggeli álom.
A lakástól az
ÁBC-áruház légvonalban tíz kilométerre volt. Reggel hét körül ébredhettem, a
hírt hozó futár elmondása szerint a lakótelepről a tűzoltóságnak fél hét körül
jelezték az eseményt. Az álom és a tűz valós ideje egy időben volt. Az
élelmiszerbolt oldala mellett felhalmozva tároltuk a papírbálákat és a
göngyölegeket. Ezt gyújtotta vagy gyújtották meg. A fűszerárú
raktár teljesen kiégett. A tűz csekély mértékben átterjedt az eladótérre is. Az
épület oldalfala és a tetőzete súlyosan megsérült. Kis híján be kellett zárni.