: IDŐS ASSZONY SZÁJA — élettapasztalat (2016)
Eddig szinte mindig bejött a meglátása, az
édesanyámnak. Jóformán mindennap találkozunk egymással. Érdeklődő teremtés volt
világéletében. Elmúlt nyolcvanhárom. A második világháborút falun, gyermekként
élte meg. Nagy lángja nem volt a világégésnek arrafelé. Ötvenhat Pesten talált
rá. Ama bizonyos nap másnapján, hajnalban elindult a munkahelyére. Kissé
meglepte őt a néptelen város, meg az utcán felfordítva talált villamos
látványa. Ennek ellenére elszántan tartott a Kádár utcai villamos végállomás
felé. Az előző napi eseményekről felvilágosította őt egy férfi. További úti
célnak a lakást ajánlotta, édesanyámnak. Nem foglalkozott a politikával, a
családjának élt. Kiszámíthatóság, biztonság — ezek voltak a kőbevésett
alapelvei. Örömmel vette tudomásul a nyugdíjazást.
Pár éve mondta először, hogy 60 évesen nagyon
szeretett volna unokát, de ma már úgy gondolja, talán jobb így. Egyáltalán nem
látja rózsásnak a mai helyzetet, a jövőt még kiszámíthatatlanabbnak tartja. Enyhe
nosztalgiával emlegeti az elmúlt évtizedek emberarcú munkaköri légkörét.
Persze, akkor is voltak a kiszámíthatóságot, és a tervezhetőséget megzavaró
esetek. A mai gyilkos, embertelen viszonyok, taszítják őt. Van egy nagy kedvenc
hazai politikusa, akit minden nap tízszer is a szájára vesz: ez az ember, maga
az iszony — szokta mondogatni.
Én meg úgy vagyok vele — poénra véve a dolgot — hogy
amíg ez a politikus porondon lesz, anyukám életben marad, hogy négyévente
ellene szavazhasson.
A minap is becsöngettem a szüleimhez. Anyukám azzal a
váratlan felütéssel lepett meg, hogy: nehogy háború legyen — 2016-ot írtunk
ekkor. Talán többen is megcsóválták a fejüket most. Lehet, hogy én is így
tettem akkor. Legyen itt példának Európa. Ha mondjuk két évvel ezelőtt valaki a
tavalyi nagy bevándorlási hullámot vizionálta volna előttetek, hittétek volna?
Bizonyosan, nem. Olyan érthetetlen és logikátlan dolgok történhettek meg,
amelyek már a vicc kategóriáján is jóval túlmutatnak. Vajon lesz-e háború
Európában? Vagy ami támadni fogja a demokráciát? Elképzelhetetlennek tűnik.
Pedig, tényleges, hadra fogható serege nincs az Uniónak. De még egy valamire
való, rátermett politikusa sem. Viszont, akad egy idős lakója, akinek a
meglátásai eddig rendszerint bejöttek: bárcsak ne lenne igaza ezúttal.
2018-ban elhunyt, az édesanyám: azóta Covid19 járvány,
orosz-ukrán és palesztin-izraeli háború. Ezek után vajon mit vizionálna?