Egyedül

 

 

Egyedül élek búban, egyedül

a búra szívem új keserve gyűl.

 

Keservre bú megint, és jaj-panasz;

a holnap mint a tegnap, ugyanaz.

 

Az állatnak is párja, társa van,

csak én bolyongok árva-társtalan.

 

Mindenkit köt egy szál valakihez,

csak engem nem köt semmi senkihez.

 

Reményem nincs, hitem is elhagyott,

csillag fölöttem régen nem ragyog.

 

Megmondhatója annak ki lehet,

hogy hol vesztettem el a szívemet?

 

- Budapest,1944. december.